🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > N > natalis dies
következő 🡲

natalis dies, sacra natalicia (lat.): az ókori rómaiaknál születésnap, melyet ünnepi lakomával (nataliciae dapes) ültek meg. - A házat és a házi tűzhelyet virág- és lombfüzérekkel díszítették fel, ital- és tömjénáldozatot mutattak be a →géniusz megengesztelésére. Az ünnepeltet, aki fehér tógát viselt, jókívánságokkal és ajándékokkal halmozták el. A halottak és távollevők születésnapjait is megülték. A cs-ok születésnapját az egész birod. ünnepelte. - Az Egyh-ban →dies natalis. **

Pecz II/1:153. - Kühár-Radó 1933:290. (s.v. natalitium)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.